Az 1.2-es CakePHP sok mindenben megkönnyíti a dolgunkat, köztük a projektünk nemzetközivé tételében is. Ha több nyelven is elérhetővé akarjuk tenni a webalkalmazásunkat akkor a következőket kell tennünk. »»

Ha az előző részben ismertetett adatbázist sikerült létrehoznunk magunktól (vagy a mellékelt sql script segítségével) akkor elkezdhetünk ismerkedni azokkal az SQL parancsokkal amelyek segítségével az adatbázisunkba adatokat tudunk elhelyezni, illetve adatokat tudunk lekérni. »»

Elég volt a dumából, ideje lenne nekilátni a valódi munkának! A türelmetlenség legalább akkora erénye a jó programozónak mint amekkora hátránya. A megfelelő tervezés és háttérinformációk sok későbbi többlet munkától kímél meg bennünket. Kellőképpen telepumpáltuk a fejünket az okossággal, szóval akkor hajrá! »»

Elvi tudásunkhoz már csak egyetlen dolog hiányzik, mivel eddig nem beszéltünk a MySQL által használt adattípusokról. Az adatbázisunk tábláiban minden oszlopnak meg kell adnunk egy adattípust. Ez a definíció azt mondja meg, hogy az adott oszlopban miféle adatot tárolhatunk. A kiválasztott adattípus több kisebb-nagyobb következménnyel jár. »»

Adatokat sokféle módon tárolhatunk de az biztos, hogy bizonyos méret felett a saját dolgunkat könnyítjük meg ha valamilyen struktúrába szervezzük őket. Így vagyunk ezzel mindennel amiben kereséseket akarunk végezni. Ezért van egy fiókunk a zokniknak és a gatyáknak, egy az ingeknek és egy a pólóknak. Helykihasználtság szempontjából rakhatnánk mindent egybe is, de így sokkal nehezebb lenne megtalálni a kedvenc piros-citromsárga kockás szerencse zokninkat. No, ilyen egy adatbázis. »»

Az SVN alapjaiban elég meglehetősen egyszerűen tanulható és alkalmazható rendszer, azonban ha ódzkodunk a parancssori használattól és valamilyen grafikus kliens használunk akkor időnként érhetnek kellemetlen meglepetések. »»

Miután kiválogattuk a használni kívánt eszközöket és háttéralkalmazásokat az igények alapján összeállíthatjuk a megvalósítási ütemtervet. Persze ez még mindig azok közé a lépések közé tartozik amit a programozók szeretnek ignorálni, de anélkül, hogy átgondolnánk a megvalósítás fázisait nem ugorhatunk bele a kódba. »»

Az igények felmérése nem csak azért fontos, hogy tiszta legyen mind megrendelői mind kivitelezői szempontból, hogy miről is szól maga a projekt. Ezen felül ez az a lista amely alapján kiválasztjuk a megvalósításhoz használandó eszközöket. »»

Projekt építkezésbe kezdtem. A projekt egy webes felületen működő könyvelőprogram elkészítésébe. Gondoltam minden lényeges vagy érdekes lépést megírok. Próbálok mindenhol elsősorban általánosságban írni aztán kitérni a konkrét megvalósításra. »»

Most kezdek el összerakni egy böngészőben futó könyvelőprogramot. Ehhez tervezem az adatbázis szerkezetét. Elkelne ebben némi elvi segítség. Kérem SQL szakértők ne kíméljenek. »»

Ha már tudjuk, hogy mi mindent is akarunk magunknak összefejleszteni akkor szükségünk lesz pár eszközre. Persze a webfejlesztéshez a legnélkülözhetetlenebb eszköz a palacsinta, de bizonyos ügyekhez e mellett másra is szükségünk lesz. »»

Jónéhány fegyverre szükségünk van ha szeretnénk harcba szállni a webfejlesztés oldalán. Eszközök, források és tudnivalók melyek nélkül nem boldogulhatunk. Mi kell a webfejlesztéshez? Erről mesélek. »»

Az alkalmazásfejlesztési keretrendszerek rendkívüli mértékben képesek munkánkat megkönnyíteni, meggyorsítani és hatékonyabbá tenni. Mégis többször is látom, hogy a fejlesztők egyáltalán nem használnak keretrendszereket a munkájuk során. Azt hiszem, hogy ennek a legfőbb oka, hogy magyarul eléggé ritkán lehet hozzájuk dokumentációt találni. »»

Ha szeretnénk valamilyen webes alkalmazást készíteni, akkor biztosan tervezéssel fogunk kezdeni. A tervezés egyik fázisa az adatbázis felépítésének megtervezése. Ehhez legalább nagy vonalakban tisztában kell lennünk azzal, hogy mi az a normalizálás. Szükségünk van még egy tollra, egy papírra jó esetben egy adatbázis tervező alkalmazásra és 6 darab palacsintára. »»

Már jó ideje letölthető a CakePHP 1.2-es változata. Eddig idegenkedtem a használatától, mivel az új verzió nem stabil, nemrégiben lépett RC állapotba. A fejlesztés szépen, lassan és biztosan történik. Mostanában állok neki egy új projektnek és gondoltam ennek már 1.2-vel állok neki. »»

Van egy jópár webes témával foglalkozó blogok és weblapok friss tartalmát összefogó aggregátor oldal, de ezek többnyire automatizáltak és a beregisztrált oldalak minden egyes bejegyzését felhozzák. Ez jó is meg nem is. Szeretnék egy olyan aggregátort ami szűri a regisztrált oldalak tartalmát, és azok közül tényleg csak a hasznos, érdekes tartalmakat kínálja fel. »»

A mai napon arra keressük a választ, hogy hogyan lehet a látogatókat honlapunkról elriasztani, hogyan érhetjük el, hogy soha többé ne látogassank el hozzánk és hogyan sajátítsuk ki magunknak a tetszési skála legalsó fokát. A weben garázdálkodva sokmindenre találunk példákat. »»

Az előző részben megismerkedtünk a legfontosabb elvi alapokkal amelyek szükségesek ahhoz, hogy több nyelven beszélő webalkalmazásokat hozzunk létre. Most nézzük meg, hogy hogyan néz ki a gettext használata a gyakorlatban. »»

Ha szeretnénk webes alkalmazásainkat a nagyvilág számára is használhatóvá tenni, akkor előbb-utóbb biztosan belefutunk abba a problémába, hogy valahogy többnyelvűsíteni kellene az alkalmazást. Elvileg nem egy nagy feladat, csak a szövegeket kell kicserélni a másik nyelvbeli megfelelőjére. De hogyan is? »»

Régóta mardos a bú amiért egyik kedvenc Firefox kiterjesztésem a ColorZilla nem volt hajlandó életre kelni Ubuntu alatt. Sok felhasználó vetette magát a tengerbe bánatában annál is inkább, hogy ugyan sok megoldási ötlet található a neten eddig nekem egyik sem működött. De most… »»

Lezajlott az alapozó webszerkesztő tanfolyam amiről írtam korábban. Amit lehetett felvettem, hogy le lehessen tölteni. Íme, közkincssé tétetik. Letölthető hanganyag mp3-ban, a vetítés odp-ben és pdf-ben. Szint: kezdő. »»

Miután beismertük, hogy mi magunk is követünk el hibákat és megismertük a különböző hibák típusait azt kell megvizsgálnunk, hogy hogyan találhatjuk meg a kódunkban bujkáló gonosz kis manókat, és ha már egyszer rájuk akadtunk akkor mit is kezdjünk velük. »»

Két agyféltekéje van a programozónak mégis megbotlik. Ezzel a sajnálatos és örök érvényű igazsággal minden (web)fejlesztő szembesül előbb vagy még előbb. A minőségi alkalmazásokban is vannak hibák. A különbség az, hogy a hibákat hogyan kezeljük. »»

Egészen a múlt hét elejéig nem tudtam elhinni, hogy tényleg vannak emberek akik copy-paste-tal programoznak. Aztán átkerült a szerverünkre egy honlap és megkértek, hogy vegyem át a webmesteri feladatokat is. Egyik ámulatból a másikba estem. Ennyire igénytelen kódot én még nem láttam! »»

Miután ennyi mindent kiveséztünk a prototype-ot bemutató sorozatunkban egyetlen egy dolog maradt hátra, és ez az Ajax. Valójában az Ajax használat ami a legtöbb JavaScript fejlesztőt arra ösztönöz, hogy beleássa magát valamelyik keretrendszerbe, de azért hagytuk a végére, hogy mindenki ismerkedhessen a prototype többi szolgáltatásával is. »»